3. Rész

  " Ma Billy és én be próbáltunk jutni a 'Rock Amadeus' klubba. Eszméletlen volt! Az egész így kezdődött...
 - Helló Veronica, úgy tudjuk te nem csak a cuccot árulod hanem hamis igazolványt is. Juttatnál nekünk ilyesmi árut? 20 évesek vagyunk... - itt Billy röhögni kezdett, de közbe kis kutya szemekkel nézett Veronicara.
 - Jaj Billy ne fogalmazz így. Nem áll jól az értelem. - itt röfögve felröhögtem, Billy pedig oldalba könyökölt.
 - Jó akkor, estére legyen kész nekem és Jenettnek a hamis igazolvány! - ordította a lány arcába majd felröhögött. Ezt imádom benne olyan kemény de közben vicces...
 - Oké, oké. 8-kor a Kitty Coffeenál? - tette fel a kérdést Veronica.
 - Tökéletes. Aztán pontos legyél dílerkém! - poénkodott tovább Billy.
 - A díler mindig pontos! - itt lazán felnevetett. - Tényleg, kell valami cucc? - itt nagyot kacsintott ránk.
 - Nem még van a múltkoriból. - megrántotta a kezem és elindultunk.
 - Az ig. nem elvette tőled? - tettem fel a kérdést.
 - De. Még jó, hogy jó kapcsolataim vannak... - itt rám kacsintott.
  Becsöngettek így nem tudtam meg a pontos storyt.
   Szépen teltek az órák és végül kicsengettek. Végre! Irány haza átöltözni, sminkelni és összepakolni.

  - Megjöttem, sziasztok! - kiáltottam be a házba ahogy megérkeztem.
  - Csakhogy itt vagy! Ez cigaretta szag? - hozta anya megint a hibakereső üzemmódot.
  - Tudod, a buszmegállóban mennyien bagóznak! Én meg fél órát vártam ott a buszt és felvettem a szagot - mondtam.
 Ha tudná aznap 3-szor cigiztem szerintem lazán kinyírt volna. Amit nem tud, az nem fáj...
  - Anya elmehetek a város szélén egy kávézóba Nickyvel? - tettem fel a kérdés amitől gy féltem.
  - Olyan messzire?! És pont azzal a semmirekellő, neveletlen és piás lánnyal? - kapott hiszti rohamot anya.
 - Ez egy keresztény hely! - dobtam be az aduászt.
 - Ó, istenem! Mért nem ezzel kezdted? De az a lány mit keres egy ilyen nyugodt helyen? - nyugodott meg anya, de hangjában még mindig hallatszott, hogy nem bízik bennem teljesen.
 - Bocs. Ja tudod milyen 'Isten mániás' az anyja, és kitalálta, hogy menjünk együtt - mondtam el a jól betanult hazugságot.
 - Hát, rendben. Mikor jössz? - tette fel az újabb kérdést.
 - Hajnali 1 vagy 2 körül - mondtam hatalmas lazasággal.
 - Micsoda?! - kezdett el ordibálni.
 - Lesz egy hatalmas gospel koncert akkor és arra akarunk maradni - vágtam hozzá
 - Úgy tudtam te rockot hallgatsz - mosolyodott el szemtelenül anya.
 - Igen de ez a banda tök felkapott és érdekel - hazudtam a szemébe.
 - Á, minden világos! - mondta most már véglegesen - Aztán ne késs! És jó szórakozást!
 - Oké, köszi. Én olyan fél nyolc körül indulok!
   Lehuppantam az ágyamra és felhívtam Billyt.
 - Na, hogy állsz? - kérdezte aggodalmasan.
 - Minden oké. Anya elenged. Bevette az egészet. - röhögtem a telefonba.
 - Na lépek. Még én is kitalálok valamit hogy elengedjen apám. Fél nyolc Kitty Coffee! - rakta le a telefont.
   A Kitty Coffee egy helyi iskolás kávézó. A szülők szerint. Egyébként meg minden gyerek (elittől a csavargóig) ide jár cigizni és piálni. Ide bárkit elengednek a szülei. Amúgy nem rossz hely.

  Felvettem a hosszú csíkos szoknyámat, a kék (szerintem undorító) blúzom, anyám egy régi zakóját és egy balerinacipőt. Felraktam egy alap sminket. Aztán bedobtam a táskámba, a ballagásra vett fekete platform magassarkúm, a fekete pánt nélküli trikóm és egy bőrkabátot. Aztán beraktam a lejátszóba a Korn cdm. Írtam pár sort a verseskötetembe. Aztán indultam.
 - Léptem, sziasztok! - mondtam gyors búcsúzást.
 - Szia, gyere időben! - figyelmeztetett megint anya.

 Billy már a kávézónál várt, mikor oda értem. Hihetetlen jól nézett ki. Mint, Billie Joe Amstrong és Liam Hemsworth keveréke. De inkább egyik se. Ő maga Billy Jonson. Aki a barátom egy éve. És akit nagyon szeretek.
 - Helló! - köszönt és lazán megcsókolt.
 - Szia. Jól nézel ki. - kacsintottam rá.
 - Mi ez a gönc? - nézett rám röhejesen.
 - Anyám régi ruhái meg amiket szülinapomra kaptam, de nyugi át öltözök. - nyugtattam meg.
 - Menjünk be - ragadta meg a kezem, de egyből felhúzta a szemöldökét. - Jen, te megint vagdosod magad?
  Igen ő az egyetlen aki tudja melyik karkötőket hordom ha megvágtam magam.
 - Igen..., de te is! - vágtam rá.
 - Jó, az az én dolgom. Te viszont ne tegyél kárt magadban! - utasított.
   Majd meglátjuk pár nap múlva...
    Bent akkora hangzavar volt. Mindenki beszélgetett és a suli egyik pop-rock bandája Smoke n Roses adott koncertet. Billy helyett talált én meg rohantam öltözni.
 A wcben csak én voltam. Berohantam az egyik fülkébe felvettem a betett ruhákat. Kijöttem, felraktam egy durvább fekete sminket, felraktam a fejemre a fekete napszemüvegem és egészen emberien néztem ki.
  - Szép vagy - mosolygott rám Billy.
  - Kösz
 Nagyon jó volt vele újra beszélni nagyon rég beszéltem vele úgy komolyabban. Kár lesz itt hagyni... Szerintem csak miatta maradnék, de ő is néha olyan bunkó. Mint múltkor amikor bepiált a Mr. Beer- ben...

  - Menjünk ki. - mondta, majd letette az asztalra a kávénk árát.
  Kint rágyújtottunk. Egyes párokat a galamb meg a lakat jelképez minket a Marlboro.
  - Na helló gerle pár - köszönt Veronica a maga laza de lényegre törő stílusán.
  - Itt van amit kértünk? - mondta neki Billy.
  - Ja, az egész 4000 mert törzsvásárló vagy - kacsintott rá.
  - Oké - dobta oda a pénzt a lánynak.

A busszal jó idő volt mire oda értünk. A bejáratnál épp nem állt senki csak a kidobó. Egy hatalmas, kopasz és tetovált pasas.

  - Sziasztok gyerekek, akkor most viszlát - tolt minket el.
  - Már elnézést de 20 év nem gyerekkor - mutatta meg neki a hamis igazolványunk.
  - Jó...Menjetek! - mondta bosszúsan.

 Bent szólt valami rock banda, a pultnál mindenki piált, a falnál össze-vissza smároltak és mindenki cigizett. Billy már is tele poharakkal jött felém.
  - Mit hoztál? - vettem ki a kezéből.
  - Sört - röhögött fel jóízűen.
 A első korty keserű volt. Megszoktam. Először minden keserű és nem hívogató, de minél több időt töltesz vele, gondolsz rá annál jobban fogod szeretni. Ilyen a cigi, a pia és talán az élet...
  Már sokadik felesemnél voltam amikor Billy a fülembe súgott:
  - Gyere, mutatok valamit - vonszolt kissé illuminált állapotban.
 Tudom. Ilyenkor nemet kell mondani. Nehogy a csúnya bácsi megerőszakoljon. Billy a barátom. Igaz nem egy felmosó rongyokkal teli raktárban szeretném elveszíteni a szüzességem. Mit volt mit tenni. Igent mondtam. Bár meglep, hogy erre emlékszem...akkor nem voltam túl beszámítható állapotban...
  Amire emlékszem, hogy Billy bevonszol egy raktárba. Leveszem a pólóját és megcsókol. A többit ne részletezzük... És ekkor benyit Isaac a suli nagy menője sörrel a kezében.
  - Várjatok jövök....Mi a fenne?! - szólt haverjainak majd észrevett minket.
  Gyorsan felöltöztünk mindketten. Az egész szituáció olyan kínos. Főleg a suli sznobjai között. Eddigre amúgy mindenki ideért és rajtunk röhögött.
  - Mi van Billy? Ha már érettségid nem lesz, akkor legyen egy gyereked? - szóltak be röhögve.
  - Kussolj! - szólt oda Billy és utána felhúzott és kivitt a klubból.
  11:30 volt. Annyi időm volt még mint a tenger. Talán tényleg elmegyek arra a gospel koncertre...

   - Két személyes Jack Daniel's and Cigi este? - mondta Billy röhögve.
   - Benne vagyok - öleltem át a csípőjét.

   Azokat az estéket hívtuk így, amikor elmentünk Phil boltjába 3 üveg Jack Daniel's - ért, 4 doboz cigiért és 2 üveg sörért. Utána pedig elmentünk Billy titkos rejtkére..."

   Itt Mrs. Quimby megállította a felolvasásban a rendőrt.
   - Mára ennyi bőven elég... - szólalt meg az apa az asszony helyett.
 A rendőrök elmentek. Az anya remegő kézzel nyúlt cigaretta-tartójához...talán innen Jenett hajlama.

  A szülők egyszerűen nem értették...
  Mennyi titka volt a lányuknak?
  Mennyit hazudott nekik?
  Billy volt-e ennyire rossz hatással rá?
  Hogy nem vették észre, hogy  lányuk másnapos és bűzlik a cigitől?
  És így tovább...

Blog verseny

Sziasztok!
Egyre többen vagyunk. Valamint egyre többen hagytok nyomot. Ennek nagyon örülök:) 
Ne felejtsetek el feliratkozni se! Valamint mindig mondjatok véleményt.
Jelentkeztem (nulla eséllyel) egy blog versenyre. Mivel kevesen vagyunk nem mernék ehez reményt fűzni de egyszer meg kell próbálni.

Köszönöm, hogy hisztek bennem...
u.i.: Nem ismerhettek senkit eléggé...
-S