3. Rész

  " Ma Billy és én be próbáltunk jutni a 'Rock Amadeus' klubba. Eszméletlen volt! Az egész így kezdődött...
 - Helló Veronica, úgy tudjuk te nem csak a cuccot árulod hanem hamis igazolványt is. Juttatnál nekünk ilyesmi árut? 20 évesek vagyunk... - itt Billy röhögni kezdett, de közbe kis kutya szemekkel nézett Veronicara.
 - Jaj Billy ne fogalmazz így. Nem áll jól az értelem. - itt röfögve felröhögtem, Billy pedig oldalba könyökölt.
 - Jó akkor, estére legyen kész nekem és Jenettnek a hamis igazolvány! - ordította a lány arcába majd felröhögött. Ezt imádom benne olyan kemény de közben vicces...
 - Oké, oké. 8-kor a Kitty Coffeenál? - tette fel a kérdést Veronica.
 - Tökéletes. Aztán pontos legyél dílerkém! - poénkodott tovább Billy.
 - A díler mindig pontos! - itt lazán felnevetett. - Tényleg, kell valami cucc? - itt nagyot kacsintott ránk.
 - Nem még van a múltkoriból. - megrántotta a kezem és elindultunk.
 - Az ig. nem elvette tőled? - tettem fel a kérdést.
 - De. Még jó, hogy jó kapcsolataim vannak... - itt rám kacsintott.
  Becsöngettek így nem tudtam meg a pontos storyt.
   Szépen teltek az órák és végül kicsengettek. Végre! Irány haza átöltözni, sminkelni és összepakolni.

  - Megjöttem, sziasztok! - kiáltottam be a házba ahogy megérkeztem.
  - Csakhogy itt vagy! Ez cigaretta szag? - hozta anya megint a hibakereső üzemmódot.
  - Tudod, a buszmegállóban mennyien bagóznak! Én meg fél órát vártam ott a buszt és felvettem a szagot - mondtam.
 Ha tudná aznap 3-szor cigiztem szerintem lazán kinyírt volna. Amit nem tud, az nem fáj...
  - Anya elmehetek a város szélén egy kávézóba Nickyvel? - tettem fel a kérdés amitől gy féltem.
  - Olyan messzire?! És pont azzal a semmirekellő, neveletlen és piás lánnyal? - kapott hiszti rohamot anya.
 - Ez egy keresztény hely! - dobtam be az aduászt.
 - Ó, istenem! Mért nem ezzel kezdted? De az a lány mit keres egy ilyen nyugodt helyen? - nyugodott meg anya, de hangjában még mindig hallatszott, hogy nem bízik bennem teljesen.
 - Bocs. Ja tudod milyen 'Isten mániás' az anyja, és kitalálta, hogy menjünk együtt - mondtam el a jól betanult hazugságot.
 - Hát, rendben. Mikor jössz? - tette fel az újabb kérdést.
 - Hajnali 1 vagy 2 körül - mondtam hatalmas lazasággal.
 - Micsoda?! - kezdett el ordibálni.
 - Lesz egy hatalmas gospel koncert akkor és arra akarunk maradni - vágtam hozzá
 - Úgy tudtam te rockot hallgatsz - mosolyodott el szemtelenül anya.
 - Igen de ez a banda tök felkapott és érdekel - hazudtam a szemébe.
 - Á, minden világos! - mondta most már véglegesen - Aztán ne késs! És jó szórakozást!
 - Oké, köszi. Én olyan fél nyolc körül indulok!
   Lehuppantam az ágyamra és felhívtam Billyt.
 - Na, hogy állsz? - kérdezte aggodalmasan.
 - Minden oké. Anya elenged. Bevette az egészet. - röhögtem a telefonba.
 - Na lépek. Még én is kitalálok valamit hogy elengedjen apám. Fél nyolc Kitty Coffee! - rakta le a telefont.
   A Kitty Coffee egy helyi iskolás kávézó. A szülők szerint. Egyébként meg minden gyerek (elittől a csavargóig) ide jár cigizni és piálni. Ide bárkit elengednek a szülei. Amúgy nem rossz hely.

  Felvettem a hosszú csíkos szoknyámat, a kék (szerintem undorító) blúzom, anyám egy régi zakóját és egy balerinacipőt. Felraktam egy alap sminket. Aztán bedobtam a táskámba, a ballagásra vett fekete platform magassarkúm, a fekete pánt nélküli trikóm és egy bőrkabátot. Aztán beraktam a lejátszóba a Korn cdm. Írtam pár sort a verseskötetembe. Aztán indultam.
 - Léptem, sziasztok! - mondtam gyors búcsúzást.
 - Szia, gyere időben! - figyelmeztetett megint anya.

 Billy már a kávézónál várt, mikor oda értem. Hihetetlen jól nézett ki. Mint, Billie Joe Amstrong és Liam Hemsworth keveréke. De inkább egyik se. Ő maga Billy Jonson. Aki a barátom egy éve. És akit nagyon szeretek.
 - Helló! - köszönt és lazán megcsókolt.
 - Szia. Jól nézel ki. - kacsintottam rá.
 - Mi ez a gönc? - nézett rám röhejesen.
 - Anyám régi ruhái meg amiket szülinapomra kaptam, de nyugi át öltözök. - nyugtattam meg.
 - Menjünk be - ragadta meg a kezem, de egyből felhúzta a szemöldökét. - Jen, te megint vagdosod magad?
  Igen ő az egyetlen aki tudja melyik karkötőket hordom ha megvágtam magam.
 - Igen..., de te is! - vágtam rá.
 - Jó, az az én dolgom. Te viszont ne tegyél kárt magadban! - utasított.
   Majd meglátjuk pár nap múlva...
    Bent akkora hangzavar volt. Mindenki beszélgetett és a suli egyik pop-rock bandája Smoke n Roses adott koncertet. Billy helyett talált én meg rohantam öltözni.
 A wcben csak én voltam. Berohantam az egyik fülkébe felvettem a betett ruhákat. Kijöttem, felraktam egy durvább fekete sminket, felraktam a fejemre a fekete napszemüvegem és egészen emberien néztem ki.
  - Szép vagy - mosolygott rám Billy.
  - Kösz
 Nagyon jó volt vele újra beszélni nagyon rég beszéltem vele úgy komolyabban. Kár lesz itt hagyni... Szerintem csak miatta maradnék, de ő is néha olyan bunkó. Mint múltkor amikor bepiált a Mr. Beer- ben...

  - Menjünk ki. - mondta, majd letette az asztalra a kávénk árát.
  Kint rágyújtottunk. Egyes párokat a galamb meg a lakat jelképez minket a Marlboro.
  - Na helló gerle pár - köszönt Veronica a maga laza de lényegre törő stílusán.
  - Itt van amit kértünk? - mondta neki Billy.
  - Ja, az egész 4000 mert törzsvásárló vagy - kacsintott rá.
  - Oké - dobta oda a pénzt a lánynak.

A busszal jó idő volt mire oda értünk. A bejáratnál épp nem állt senki csak a kidobó. Egy hatalmas, kopasz és tetovált pasas.

  - Sziasztok gyerekek, akkor most viszlát - tolt minket el.
  - Már elnézést de 20 év nem gyerekkor - mutatta meg neki a hamis igazolványunk.
  - Jó...Menjetek! - mondta bosszúsan.

 Bent szólt valami rock banda, a pultnál mindenki piált, a falnál össze-vissza smároltak és mindenki cigizett. Billy már is tele poharakkal jött felém.
  - Mit hoztál? - vettem ki a kezéből.
  - Sört - röhögött fel jóízűen.
 A első korty keserű volt. Megszoktam. Először minden keserű és nem hívogató, de minél több időt töltesz vele, gondolsz rá annál jobban fogod szeretni. Ilyen a cigi, a pia és talán az élet...
  Már sokadik felesemnél voltam amikor Billy a fülembe súgott:
  - Gyere, mutatok valamit - vonszolt kissé illuminált állapotban.
 Tudom. Ilyenkor nemet kell mondani. Nehogy a csúnya bácsi megerőszakoljon. Billy a barátom. Igaz nem egy felmosó rongyokkal teli raktárban szeretném elveszíteni a szüzességem. Mit volt mit tenni. Igent mondtam. Bár meglep, hogy erre emlékszem...akkor nem voltam túl beszámítható állapotban...
  Amire emlékszem, hogy Billy bevonszol egy raktárba. Leveszem a pólóját és megcsókol. A többit ne részletezzük... És ekkor benyit Isaac a suli nagy menője sörrel a kezében.
  - Várjatok jövök....Mi a fenne?! - szólt haverjainak majd észrevett minket.
  Gyorsan felöltöztünk mindketten. Az egész szituáció olyan kínos. Főleg a suli sznobjai között. Eddigre amúgy mindenki ideért és rajtunk röhögött.
  - Mi van Billy? Ha már érettségid nem lesz, akkor legyen egy gyereked? - szóltak be röhögve.
  - Kussolj! - szólt oda Billy és utána felhúzott és kivitt a klubból.
  11:30 volt. Annyi időm volt még mint a tenger. Talán tényleg elmegyek arra a gospel koncertre...

   - Két személyes Jack Daniel's and Cigi este? - mondta Billy röhögve.
   - Benne vagyok - öleltem át a csípőjét.

   Azokat az estéket hívtuk így, amikor elmentünk Phil boltjába 3 üveg Jack Daniel's - ért, 4 doboz cigiért és 2 üveg sörért. Utána pedig elmentünk Billy titkos rejtkére..."

   Itt Mrs. Quimby megállította a felolvasásban a rendőrt.
   - Mára ennyi bőven elég... - szólalt meg az apa az asszony helyett.
 A rendőrök elmentek. Az anya remegő kézzel nyúlt cigaretta-tartójához...talán innen Jenett hajlama.

  A szülők egyszerűen nem értették...
  Mennyi titka volt a lányuknak?
  Mennyit hazudott nekik?
  Billy volt-e ennyire rossz hatással rá?
  Hogy nem vették észre, hogy  lányuk másnapos és bűzlik a cigitől?
  És így tovább...